Never say never
2013. január 15., kedd
2013. január 6., vasárnap
5.rész
Amikor meg érkeztünk izgatottan szálltam ki a kocsiból.Már sötétedett ami azt jelenti, hogy szenteste van.Ilyenkor anyu mindig valami finomat csinál és apa meg a fiúk feldíszítik a házat égőkkel mi Rydel-lel a karácsonyfát díszítjük.Imádom az ünnepeket!Mert ilyenkor mind együtt vagyunk.

-Srácok vájúhoz!-kiabált anya.Mindannyian az asztalhoz rohantunk.Még apa is, ami azért ez egy kicsit furi volt...
-Na a mai fogás, pedig-itt Rocky színpadiasan dobolni kezdet.-a kedvencetek fenyőágas ponty, pirított fenyő maggal.-mondta mami végül.
-Anya, imádlak!-kiáltottam.
-Öhm, mmmm nyamm...-akarta mondani Riker.
-Rik most mondod vagy az activity "írd körül a szót" részét játszuk?-kérdezte Rocky cinikusan.
-Öhm, áhm mmm...-próbálta volna Rik újra elmondani.
-Várj a szó pedig, ööö...papucs!-kiáltott végül Ross, mire mindketten felröhögtek Rocky-val.
-Fiúk ezért még számolunk!-nyelte le végül a falatot Riker.-Amúgy azt akartam eredetileg mondani, hogy holnap megyünk hockeyzni jöttök lányok?-kérdezte.
-Passz!-válaszoltuk Rydel-el szinte egyszerre.
A vacsi után mindenki elvonult aludni.A ház tágas volt, összesen három hálószoba volt benne.(Plusz a többi fürdőszoba, konyha stb.)A lányoké, a fiúké és a szüleinké.Általában a nappaliban a nagy kandalló körül szoktunk beszélgetni, hülyülni.De ma mindenki nagyon fáradt volt és apu kiadta a parancsot, hogy mindenki menjen aludni.Majd anyu mindenkinek elkészítette a hagyományos "Lynch" féle forró csokit.

Mikor beértünk a szobánkba szépen leterítettünk minden párnát és pokrócot vagy takarót a földre és leültünk "csajosan" beszélgetni, miközben forró csokinkat kortyolgattuk Rydel-el.
-Mit csinált Ross, hogy lekoptatta azt a vadbarmot?-kérdezte végül Rydel.-És, hogy tudta meg??-kérdezte meghökkenten.
-Amikor beszélgettünk épp akkor hívot, és Ross így is elég ideges volt, hát még amikor a telefonom megcsörrent...-mondtam.-Aztán meg amikor látta, hogy tehetetlenül próbálom lerázni kikapta a telefonom a kezemből és beolvasott neki.-itt egy kicsit kuncogtam.
-Hihetetlen ez valami fiú adotság, hogy mindenkinek beolvasnak?-kérdezte mire én értetlen képet vágtam és kérdőn néztem rá.
-Ezt, hogy érted?-kérdeztem végül.
-Hát, amikor én 13 voltam, akkor egy bizonyos Rick nevezetü fiú állandóan piszkált.Végül kiderült, hogy csak teljesen belém volt esve, de ami a lényeg, hogy mikor Riker-nek elege lett Rocky-val ketten fogták magukat és "ebeszélgettek" vele.-itt már ő is kuncogott.-Most próbáld meg elképzelni ahogy a 15 éves Riker és a 12 éves Rocky "elbeszélgett" ezzel a szegény fiúval...-itt már nem bírtuk tovább kitöt belőlünk a nevetés.
-Hé!-hallotunk két sértett felkiáltást az ajtó elött.Majd benyitottak vagy inkább beestek a fiúk és mi természetesen kérdőn néztünk rájuk.
-Elöször is szeretném megtudni, hogy, hogy a francba kerültök ide?-kérdezte Rydel furán.
-És mennyit hallotatok a beszélgetésből?-mondtam.
-Szinte az egészet és meg kell, hogy mondjam nektek mélyen tisztelt Rydel Mary Lynch valamint Rylee Violett Lynch, hogy egyántalán nem volt vicces!-jelentette ki Rocky rezzenéstelen arcal, ami nem nagyon sikerült neki.Végül Rydel-el úgy döntötünk, hogy a fiúk itt maradhatnak.Kis idő múltán előkerült egy hatalmas doboz teli a mi fényképeinkel.
-Jesszus ezt nézzétek!-szólalt meg Rydel és előhúzott egy régi fényképet Rocky-ról.

-Ember, ez még a lázadó korszakából való.Nézd a haját!-mondta Riker.
-De azért te sem panaszkodhatsz.-mondtam elhűlve mikor kivettem a következő képet a dobozból.

-Ááááááá!-kiálltottam fel.-Mondd, hogy ez csak fotoshop.-mire csak Riker rázta a fejét, hogy nem és arcára laza kis mosoly ült ki.-Komolyan, emo?
-Igen, igen.-mosolyodott el.-e istenem, ki ez a cukiság?-kiáltott fel.

-Erre emlékszem!-mondtam.-Tényleg, de cuki voltam.
-Meg szerény is mi?-szólalt meg Ross.-De ezt figyuzzátok.

-Komolyan Rydel, mint egy szénakazal!-kiáltott fel Ross.
-Hé!És te?-vágott vissza Ryd egy újabb fényképpel a kezében.

-Héé ez egy teljesen normális kép!-mondta Ross nevetve.
-Ja mert róland csak ilyen képek készülnek.-jelentette Rocky.
-Ha-ha-ha!-mondta Ross.
Másnap mikor felkeltem már mindenki ébren volt.A furgon hangját hallottam, így hát a garázsba szaladtam.A srácok a épp beszállni készültek.
-Köszönés nélkül akartatok elmenni?-kérdeztem a fejemet ingatva.
-Ryl...-kezdte Riker.-Visszajövünk, higgy nekünk!
-Na gyere ide!-mondta Ross és mindegyikőjüket megöleltem és egy könny cseppek gördültek le az arcomon.
-Ne sírj prücsök!-mondta Rocky.
-Csak karácsonyra érjetek haza kérlek!-mondtam szomorúan.-Ez az egy kivánságom van.
-Itt leszünk igérjük!-mondta ki végül Rydel és látttam, hogy egy könny csepp gurul végig az arcán.És elmentek.
Hirtelen olyan érzésem támadt, mintha a tüdőmet kitépték volna, mert elmentek és itt hagytak...
Amikor meg érkeztünk izgatottan szálltam ki a kocsiból.Már sötétedett ami azt jelenti, hogy szenteste van.Ilyenkor anyu mindig valami finomat csinál és apa meg a fiúk feldíszítik a házat égőkkel mi Rydel-lel a karácsonyfát díszítjük.Imádom az ünnepeket!Mert ilyenkor mind együtt vagyunk.
-Srácok vájúhoz!-kiabált anya.Mindannyian az asztalhoz rohantunk.Még apa is, ami azért ez egy kicsit furi volt...
-Na a mai fogás, pedig-itt Rocky színpadiasan dobolni kezdet.-a kedvencetek fenyőágas ponty, pirított fenyő maggal.-mondta mami végül.
-Anya, imádlak!-kiáltottam.
-Öhm, mmmm nyamm...-akarta mondani Riker.
-Rik most mondod vagy az activity "írd körül a szót" részét játszuk?-kérdezte Rocky cinikusan.
-Öhm, áhm mmm...-próbálta volna Rik újra elmondani.
-Várj a szó pedig, ööö...papucs!-kiáltott végül Ross, mire mindketten felröhögtek Rocky-val.
-Fiúk ezért még számolunk!-nyelte le végül a falatot Riker.-Amúgy azt akartam eredetileg mondani, hogy holnap megyünk hockeyzni jöttök lányok?-kérdezte.
-Passz!-válaszoltuk Rydel-el szinte egyszerre.
A vacsi után mindenki elvonult aludni.A ház tágas volt, összesen három hálószoba volt benne.(Plusz a többi fürdőszoba, konyha stb.)A lányoké, a fiúké és a szüleinké.Általában a nappaliban a nagy kandalló körül szoktunk beszélgetni, hülyülni.De ma mindenki nagyon fáradt volt és apu kiadta a parancsot, hogy mindenki menjen aludni.Majd anyu mindenkinek elkészítette a hagyományos "Lynch" féle forró csokit.
Mikor beértünk a szobánkba szépen leterítettünk minden párnát és pokrócot vagy takarót a földre és leültünk "csajosan" beszélgetni, miközben forró csokinkat kortyolgattuk Rydel-el.
-Mit csinált Ross, hogy lekoptatta azt a vadbarmot?-kérdezte végül Rydel.-És, hogy tudta meg??-kérdezte meghökkenten.
-Amikor beszélgettünk épp akkor hívot, és Ross így is elég ideges volt, hát még amikor a telefonom megcsörrent...-mondtam.-Aztán meg amikor látta, hogy tehetetlenül próbálom lerázni kikapta a telefonom a kezemből és beolvasott neki.-itt egy kicsit kuncogtam.
-Hihetetlen ez valami fiú adotság, hogy mindenkinek beolvasnak?-kérdezte mire én értetlen képet vágtam és kérdőn néztem rá.
-Ezt, hogy érted?-kérdeztem végül.
-Hát, amikor én 13 voltam, akkor egy bizonyos Rick nevezetü fiú állandóan piszkált.Végül kiderült, hogy csak teljesen belém volt esve, de ami a lényeg, hogy mikor Riker-nek elege lett Rocky-val ketten fogták magukat és "ebeszélgettek" vele.-itt már ő is kuncogott.-Most próbáld meg elképzelni ahogy a 15 éves Riker és a 12 éves Rocky "elbeszélgett" ezzel a szegény fiúval...-itt már nem bírtuk tovább kitöt belőlünk a nevetés.
-Hé!-hallotunk két sértett felkiáltást az ajtó elött.Majd benyitottak vagy inkább beestek a fiúk és mi természetesen kérdőn néztünk rájuk.
-Elöször is szeretném megtudni, hogy, hogy a francba kerültök ide?-kérdezte Rydel furán.
-És mennyit hallotatok a beszélgetésből?-mondtam.
-Szinte az egészet és meg kell, hogy mondjam nektek mélyen tisztelt Rydel Mary Lynch valamint Rylee Violett Lynch, hogy egyántalán nem volt vicces!-jelentette ki Rocky rezzenéstelen arcal, ami nem nagyon sikerült neki.Végül Rydel-el úgy döntötünk, hogy a fiúk itt maradhatnak.Kis idő múltán előkerült egy hatalmas doboz teli a mi fényképeinkel.
-Jesszus ezt nézzétek!-szólalt meg Rydel és előhúzott egy régi fényképet Rocky-ról.
-Ember, ez még a lázadó korszakából való.Nézd a haját!-mondta Riker.
-De azért te sem panaszkodhatsz.-mondtam elhűlve mikor kivettem a következő képet a dobozból.
-Ááááááá!-kiálltottam fel.-Mondd, hogy ez csak fotoshop.-mire csak Riker rázta a fejét, hogy nem és arcára laza kis mosoly ült ki.-Komolyan, emo?
-Igen, igen.-mosolyodott el.-e istenem, ki ez a cukiság?-kiáltott fel.
-Erre emlékszem!-mondtam.-Tényleg, de cuki voltam.
-Meg szerény is mi?-szólalt meg Ross.-De ezt figyuzzátok.
-Komolyan Rydel, mint egy szénakazal!-kiáltott fel Ross.
-Hé!És te?-vágott vissza Ryd egy újabb fényképpel a kezében.
-Héé ez egy teljesen normális kép!-mondta Ross nevetve.
-Ja mert róland csak ilyen képek készülnek.-jelentette Rocky.
-Ha-ha-ha!-mondta Ross.
Másnap mikor felkeltem már mindenki ébren volt.A furgon hangját hallottam, így hát a garázsba szaladtam.A srácok a épp beszállni készültek.
-Köszönés nélkül akartatok elmenni?-kérdeztem a fejemet ingatva.
-Ryl...-kezdte Riker.-Visszajövünk, higgy nekünk!
-Na gyere ide!-mondta Ross és mindegyikőjüket megöleltem és egy könny cseppek gördültek le az arcomon.
-Ne sírj prücsök!-mondta Rocky.
-Csak karácsonyra érjetek haza kérlek!-mondtam szomorúan.-Ez az egy kivánságom van.
-Itt leszünk igérjük!-mondta ki végül Rydel és látttam, hogy egy könny csepp gurul végig az arcán.És elmentek.
Hirtelen olyan érzésem támadt, mintha a tüdőmet kitépték volna, mert elmentek és itt hagytak...
2013. január 3., csütörtök
4.rész
-Haló?-szóltam bele.
-Szia cica, ho..-Szólt bele egy hang amit rögtön felismertem.Marcus.
-Nem megmondtam, hogy hagyj békén?-kérdeztem hisztérikusan.-Elegem va...-folytattam, de nem hagyta, hogy befejezzem.Végül Ross kikapta a kezemből a mobilt.

-Na jó ide figyelj, nem tudom miért, vagy hogyan és miképp ártott neked a húgom.-kezdte Ross higgadt hangon.-De nagyon idegesít az a hangnem amiben beszélsz vele.Így hát légy oly szíves és nagyon gyorsan kopj le!-ekkor már ordított.-Így.-és letette.
Kérdőn néztem rá.
-Öhm, amúgy ki volt ez?-kérdezte teljesen természetesen.Mire elmosolyodtam és kicsit megkönnyeztem.
-Egy fiú aki már, hát régóta zaklat de tényleg még este is hivogat.-mondtam.-És Ross, köszi...
-Rylee, hidd el én mindig a bátyád maradok történjen bármi rendben és nincs mit.-majd laza mosolyra húzta száját és kacsintott eggyet.Én meg gyorsan megöleltem és azt mormogtam a vállába:"Tudom!"
-Na gyere prücsök!Menjünk be.-mondta végül.
Mikor beértünk már mindketten mosolyogtunk.Rydel csak mosolygott, míg a fiúk kiváncsian néztek minket.
-Na?-kérdezte Riker.
-Hát én kiduzogtam magam.-mondtam mosolyogva.
-Én meg beolvastam Rylee zaklatójának.-közölte Ross.
-Elmondtad neki Ryl?-kérdezte csodálkozva Rydel, de látszott rajta, hogy örül, hogy a bátyám közbe lépett.
-Mit mondott el?-Kérdezte Riker meglepetten és dühösen.
-Upsz...-mondtam halkan.

-Tehét van ez a fiú.Marcus DeWas.-kezdtem mondókámat...
-De miért nem mondtad el törpe?-kérdezte Rocky a beszédem végén.
-Mert tudom mennyi bajotok van így is és, hogy mien elfoglaltak vagytok meg ilyenek...Rydel is csak azért tud róla mert, egyszer éjszaka hallotta amint próbálom lerázni.-mondtam.
-Ezt nem hiszem el!-kiáltotta Riker.
-Hé nyugi haver, minden rendben most már.-mondta végül Ross.
-Igazatok van, na menjünk!-mondta most már higgadtan.
Mikor a kocsi felé mentünk én sétáltam leg hátul és Rik volt elöttem.Majd hirtelen gondoltam egyet és gyorsan ráugrottam a hátára.
-Hé!-kiálltott fel kedvesen.-Figyelj törpilla soha ne csinálj ilyet többet, tudod, hogy ránk mindig számíthasz.Megígéred, hogy leközelebb szólsz?-kérdezte kedvesen de felelősen.
-Megígérem, bizz bennem!-mondtam kedvesen.
-Haló?-szóltam bele.
-Szia cica, ho..-Szólt bele egy hang amit rögtön felismertem.Marcus.
-Nem megmondtam, hogy hagyj békén?-kérdeztem hisztérikusan.-Elegem va...-folytattam, de nem hagyta, hogy befejezzem.Végül Ross kikapta a kezemből a mobilt.
-Na jó ide figyelj, nem tudom miért, vagy hogyan és miképp ártott neked a húgom.-kezdte Ross higgadt hangon.-De nagyon idegesít az a hangnem amiben beszélsz vele.Így hát légy oly szíves és nagyon gyorsan kopj le!-ekkor már ordított.-Így.-és letette.
Kérdőn néztem rá.
-Öhm, amúgy ki volt ez?-kérdezte teljesen természetesen.Mire elmosolyodtam és kicsit megkönnyeztem.
-Egy fiú aki már, hát régóta zaklat de tényleg még este is hivogat.-mondtam.-És Ross, köszi...
-Rylee, hidd el én mindig a bátyád maradok történjen bármi rendben és nincs mit.-majd laza mosolyra húzta száját és kacsintott eggyet.Én meg gyorsan megöleltem és azt mormogtam a vállába:"Tudom!"
-Na gyere prücsök!Menjünk be.-mondta végül.
Mikor beértünk már mindketten mosolyogtunk.Rydel csak mosolygott, míg a fiúk kiváncsian néztek minket.
-Na?-kérdezte Riker.
-Hát én kiduzogtam magam.-mondtam mosolyogva.
-Én meg beolvastam Rylee zaklatójának.-közölte Ross.
-Elmondtad neki Ryl?-kérdezte csodálkozva Rydel, de látszott rajta, hogy örül, hogy a bátyám közbe lépett.
-Mit mondott el?-Kérdezte Riker meglepetten és dühösen.
-Upsz...-mondtam halkan.
-Tehét van ez a fiú.Marcus DeWas.-kezdtem mondókámat...
-De miért nem mondtad el törpe?-kérdezte Rocky a beszédem végén.
-Mert tudom mennyi bajotok van így is és, hogy mien elfoglaltak vagytok meg ilyenek...Rydel is csak azért tud róla mert, egyszer éjszaka hallotta amint próbálom lerázni.-mondtam.
-Ezt nem hiszem el!-kiáltotta Riker.
-Hé nyugi haver, minden rendben most már.-mondta végül Ross.
-Igazatok van, na menjünk!-mondta most már higgadtan.
Mikor a kocsi felé mentünk én sétáltam leg hátul és Rik volt elöttem.Majd hirtelen gondoltam egyet és gyorsan ráugrottam a hátára.
-Hé!-kiálltott fel kedvesen.-Figyelj törpilla soha ne csinálj ilyet többet, tudod, hogy ránk mindig számíthasz.Megígéred, hogy leközelebb szólsz?-kérdezte kedvesen de felelősen.
-Megígérem, bizz bennem!-mondtam kedvesen.
2012. december 28., péntek
3.rész

Álmomban egy sötét erdőben jártam, a fény csak néhol parányi sugarakban szűrődöttbe.Lassan, óvatosan sétáltam.Az út csúszós volt féltem, sőt rettegtem.Egyszerre azon kaptam magam, hogy futok vagy inkább menekülök...De mi vagy ki elöl?Rohantam de akárhogy is próbáltam egyszerűen nem tudtam.Majd valami zörgést hallottam.Oda kaptam a fejem, de semmi nem volt ott és egyszer csak megálltam.Nem tudom hogyan vagy miképp de sikerült.Arcom égett a levegő vétel is fájdalmas volt, össze estem.Csak feküdtem a hideg, nyálkás talajon.Nem bírtam felállni.Hirtelen a halál gondolata fogott el.Az utolsó mire emlékszem az két zöld szempár volt...
Mikor felébredtem a fejem ütemesen csapódott az ablaknak és, a nyakamba lihegtek.Aztán kinyitottam a szemem.A lihegések Rocky-tól és Ross-tól származtak, félve néztek engem.Majd észrevettem Riker aggódó pillantását a visszapillantó tükörben, Rydel aludt.
-Baj van?-kérdezte Rocky.
-Csak rosszat álmodtam, miért?-faggattam őket.
-Mert álmodban nyöszörögtél és sírtál.-mondta Ross.
-Mit álmodtál?-kérdezte Riker.-Várj, itt megállunk és pihenünk.
Bólintottam.A kocsi kicsit nyikorogva állt meg.
-Jó reggelt!-köszönt Rydel.-Merre járunk Rik?-kérdezte.
-Most álltunk meg egy Starbucksnál.-válaszolt.
Mikor beértünk a kávézóba mindenki meg rendelte a kedvencét, majd mesélni kezdtem az álmom.A monológomat a Crazy 4 U törte meg, Ross csengőhangja.
Álmomban egy sötét erdőben jártam, a fény csak néhol parányi sugarakban szűrődöttbe.Lassan, óvatosan sétáltam.Az út csúszós volt féltem, sőt rettegtem.Egyszerre azon kaptam magam, hogy futok vagy inkább menekülök...De mi vagy ki elöl?Rohantam de akárhogy is próbáltam egyszerűen nem tudtam.Majd valami zörgést hallottam.Oda kaptam a fejem, de semmi nem volt ott és egyszer csak megálltam.Nem tudom hogyan vagy miképp de sikerült.Arcom égett a levegő vétel is fájdalmas volt, össze estem.Csak feküdtem a hideg, nyálkás talajon.Nem bírtam felállni.Hirtelen a halál gondolata fogott el.Az utolsó mire emlékszem az két zöld szempár volt...
Mikor felébredtem a fejem ütemesen csapódott az ablaknak és, a nyakamba lihegtek.Aztán kinyitottam a szemem.A lihegések Rocky-tól és Ross-tól származtak, félve néztek engem.Majd észrevettem Riker aggódó pillantását a visszapillantó tükörben, Rydel aludt.
-Baj van?-kérdezte Rocky.
-Csak rosszat álmodtam, miért?-faggattam őket.
-Mert álmodban nyöszörögtél és sírtál.-mondta Ross.
-Mit álmodtál?-kérdezte Riker.-Várj, itt megállunk és pihenünk.
Bólintottam.A kocsi kicsit nyikorogva állt meg.
-Jó reggelt!-köszönt Rydel.-Merre járunk Rik?-kérdezte.
-Most álltunk meg egy Starbucksnál.-válaszolt.
Mikor beértünk a kávézóba mindenki meg rendelte a kedvencét, majd mesélni kezdtem az álmom.A monológomat a Crazy 4 U törte meg, Ross csengőhangja.
-Ezt fel kell vennem, bocs.-mondta elhaló, mérges hangon.Majd kiviharzott.
-Már megint mi baja van?-kérdeztem sértetten.
-Tamy...-mondta csüggedten Rocky.
Tamara Wells Ross barátnője.Utálom!a bátyám amióta azzal a kis izével jár nincs esze.És hanyagol engem a legjobb, hogy senki nem érti meg a bajom a csajjal.SENKI!!
-Miért nem tudja békén hagyni, teljesen rá szállt.-jelentettem ki.
-Rylee fi..-próbált csillapítani Rydel, de nem hagytam.NEM!Egyszer és mindenkor elegem lett.
-Amióta az a csaj meg Ross e-e-együtt vannak...-próbáltam a könnyeimmel küszködni.-Nem is foglalkozik velem még a tudományos előadásomat is kihagyta.ÉS MIÉRT?-itt már szinte kiabáltam és ekkor eltört a mécses, bőgtem.-Mert annak a nyomoréknak kiégett a hajvasalója és Rossy-ka szaladt, hogy megjavítsa!-és végszóra érkezett meg Ross.-Nem!-és kirohantam.
A kávézó falának dőlve ültem és záporoztak a könnyeim.Egy sötét alak guggolt le mellém.
-Hé!-szólalt meg bársonyos hangon.-Mi a baj?
-Semmi...-mondtam durcásan.
-Tudom, hogy nem birod és tudom, hogy utálsz érte.-mondta Ross.
-Nem téged utállak, hanem őt.-válaszoltam.-mióta vele jársz elfelejtettél Ross.
A beszélgetésünket a telefonom halk zúgása törte meg...
2012. december 27., csütörtök
2.rész
Mikor felébredtem csönd volt, amint felálltam láttam, hogy valami apró sürgés-forgás látszott az ajtóból.Lassan kicsit kómásan sétáltam le a lépcsőn.Világos volt, nagyon világos.A konyhában anyut pillantottam meg amint készülődik.

-Szia mami!-köszöntem neki rekedtes hangon.
-Jó reggelt, kis korán kelőm!-Köszönt vissza kurtán és vidáman.
-Mit csinálsz te ilyen korán?-kérdeztem.
-Szendvicseket az útra, ismered a tesóidat vagy nem?-nézett rám sunyi kis mosollyal.Mire én elnevettem magam, mert egy biztos, hogy ebben a családban éhen akar halni mindenki és mindig!
-De, ismerem és apa?-kérdeztem még mindig mosolyogva.
-A garázsban...-mondta mosolyogva forgatva a szemét.
-Megyek megnézem a többieket.-mondtam
-Épp kérni akartam, hogy keltsd őket fel!-közölte velem.
-Kicsim mennünk kell Keystone-ban találkozunk!-mondta majd megölelt.
-Szia anya!-köszöntem el tőle.Bár már hivatalosan anyáék elköszöntek tegnap, hisz úgy volt, hogy ma már nem találkozunk velük de mindegy apa biztos megint elaludt...megint!

Először a mi szobánkba mentem, hogy Rydelt felébresszem.Óvatosan mentem be a szobába.
-R..Rydel é..ébredj...-kezdtem Gollam hangon-Drágaszágom, drágasz...sz-sz HÁPCIIII!-tüsszentettem.Végül ráestem Rydelre.
-Szia Gollam!-köszönt fáradtam végül mind ketten felálltunk.
-Hmmm, nyami!-szagolt bele a levegőbe Ryd.-Siessünk nem akarom lekésni Rocky mutatványait!-közölte gonosz kis vigyorral a képén.
Ám egy óra múlva már a kocsiban ültünk.Riker vezetett mellette Rydel és persze minket hátra száműztek.Rock, Ross és én.
És ezzel hivatalosan is megkezdődött a téli szünet...
Mikor felébredtem csönd volt, amint felálltam láttam, hogy valami apró sürgés-forgás látszott az ajtóból.Lassan kicsit kómásan sétáltam le a lépcsőn.Világos volt, nagyon világos.A konyhában anyut pillantottam meg amint készülődik.
-Szia mami!-köszöntem neki rekedtes hangon.
-Jó reggelt, kis korán kelőm!-Köszönt vissza kurtán és vidáman.
-Mit csinálsz te ilyen korán?-kérdeztem.
-Szendvicseket az útra, ismered a tesóidat vagy nem?-nézett rám sunyi kis mosollyal.Mire én elnevettem magam, mert egy biztos, hogy ebben a családban éhen akar halni mindenki és mindig!
-De, ismerem és apa?-kérdeztem még mindig mosolyogva.
-A garázsban...-mondta mosolyogva forgatva a szemét.
-Megyek megnézem a többieket.-mondtam
-Épp kérni akartam, hogy keltsd őket fel!-közölte velem.
-Kicsim mennünk kell Keystone-ban találkozunk!-mondta majd megölelt.
-Szia anya!-köszöntem el tőle.Bár már hivatalosan anyáék elköszöntek tegnap, hisz úgy volt, hogy ma már nem találkozunk velük de mindegy apa biztos megint elaludt...megint!
Először a mi szobánkba mentem, hogy Rydelt felébresszem.Óvatosan mentem be a szobába.
-R..Rydel é..ébredj...-kezdtem Gollam hangon-Drágaszágom, drágasz...sz-sz HÁPCIIII!-tüsszentettem.Végül ráestem Rydelre.
-Szia Gollam!-köszönt fáradtam végül mind ketten felálltunk.
-Hmmm, nyami!-szagolt bele a levegőbe Ryd.-Siessünk nem akarom lekésni Rocky mutatványait!-közölte gonosz kis vigyorral a képén.
Ám egy óra múlva már a kocsiban ültünk.Riker vezetett mellette Rydel és persze minket hátra száműztek.Rock, Ross és én.
És ezzel hivatalosan is megkezdődött a téli szünet...
2012. december 26., szerda
A Kezdetek
És mint mindig ez is csak egy átlagos téli szünetnek indult...
1.rész
Épp a könyveimet pakoltam befelé a szekrénybe, mikor hirtelen Ann termett mellettem.
-Na mit csinálsz ma?-kérdezte boldogan.
-Milyen nap van ma?
-Péntek.-mondta szinte már sürgetően.
-Akkor ma Ross-nál lógunk.-mondtam direkt elhúzva-És te mit csinálsz?
-Sikerült Ryl, hallod sikerült eltölthetek egy délutánt a one direction-nel.-tört ki belőle.-Úristeeeeeen és most meghódítom Harry Styles szívét éjjenn víííííííí!!-mind ezt fel-le ugrálva mondta és sikítva.
-Nagyon ügyi vagy, én megmondtam hogy sikerülni fog!-mondtam mosolyogva.Miközben becsaptam a szekrény ajtót.
-Tíz pont!-közölte nagy higgadtan egy hang a hátam mögött.Mikor megfordultam egy vörös démonnal találtam szembe magam,aki mellesleg másik legjobb barátom,Amy.

-Új a hajad Amy!-közöltem vele mosolyogva.-Tetszik!
-Köszi és tudom!-majd megperdült a tengelye körül.
-Szerintem is tuti, és ezt hallgasd...-miután Ann elmagyarázta hogyan és miképp fogja meghódítani Hazza szívét észre sem vettem, hogy már a stúdiók bejáratához értünk.
Miután elbúcsúztam a lányoktól csendben ballagtam az öltöző felé.Ross még forgatott mikor áthaladtam a forgatáson és lazán de a legnagyobb csendben és titokban intettem neki ő meg vissza mosolygott.Mikor beléptem az öltözőbe már mindenki ott volt.Ross öltözőjéről csak annyit, hogy WOW!;)
-Szia hugi milyen napod volt?-szólalt meg Rydel kevesen.
-Egész jó!-mondtam.-Sőt, gyönyörű 1 hétig nincs suli!Ez azzz!-kiáltottam fel.Mire mindenki elnevette magát.Néhány óra múlva már otthon is voltunk és elkezdtünk csomagolni ugyan is téli szünet egyenlő Keystone!Yeeey!

-Nagyon ügyi vagy, én megmondtam hogy sikerülni fog!-mondtam mosolyogva.Miközben becsaptam a szekrény ajtót.
-Tíz pont!-közölte nagy higgadtan egy hang a hátam mögött.Mikor megfordultam egy vörös démonnal találtam szembe magam,aki mellesleg másik legjobb barátom,Amy.
-Új a hajad Amy!-közöltem vele mosolyogva.-Tetszik!
-Köszi és tudom!-majd megperdült a tengelye körül.
-Szerintem is tuti, és ezt hallgasd...-miután Ann elmagyarázta hogyan és miképp fogja meghódítani Hazza szívét észre sem vettem, hogy már a stúdiók bejáratához értünk.
Miután elbúcsúztam a lányoktól csendben ballagtam az öltöző felé.Ross még forgatott mikor áthaladtam a forgatáson és lazán de a legnagyobb csendben és titokban intettem neki ő meg vissza mosolygott.Mikor beléptem az öltözőbe már mindenki ott volt.Ross öltözőjéről csak annyit, hogy WOW!;)
-Szia hugi milyen napod volt?-szólalt meg Rydel kevesen.
-Egész jó!-mondtam.-Sőt, gyönyörű 1 hétig nincs suli!Ez azzz!-kiáltottam fel.Mire mindenki elnevette magát.Néhány óra múlva már otthon is voltunk és elkezdtünk csomagolni ugyan is téli szünet egyenlő Keystone!Yeeey!
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
